Prejsť na obsah

Lajos Thaisz

27minút, 0sekúnd

Lajos Thaisz – The founder of scientific botany in Košice.

Vlastimil Mikoláš
Thaiszia 1: 3-16, 1991

L. Thaisz was born in 1867 in Nagybánhegyes in former Csanád district (today Békés district situated in southeastern part of Hungary). He attended primary and secondary schools in Békéscsaba and Szarvas and he graduated from the University in Budapest.

In 1888 he was taken into the service at The Institute for Seed Control in Budapest as a probationer, assistant and adjunct in cooperation with Prof. K. Czakó. In 1907, he became the head of the Košice branch of the above Institute, which he reorganized. He founded a library, collection of seeds and plants there. In 1910, he was called to Agricultural Ministry in Budapest as a head of the group for meadow and grasslands management. In 1922 he retired at the rank of Ministery Adviser and in 1927 he was appointed the General Director for Research.

He died 23. 9. 1937 in Budapest and was buried at Pestszentlorinc (today a part of Budapest).

He was even-minded, quiet and modest man with immensely positive relation to Hungarian ground. He was a lord from top to toe even without country estate.

His scientific and professional activities can be divided into two groups: the field of floristic research, phytogeography and plant systematics and the field of agricultural botany.

At first I’d like to discuss the latter. At the Institute for Seed Control in Budapest, he concentrated his interests on seed growing and meadow and grassland management. In his numerous special and popular papers he dealt with rise and regeneration of grasslands and with various types of them, with meadows and pastures improvement, with grassing of waste places, banks, sands, with maintenance of garden grasslands. He supported cultures of clover-grass mixtures in which he allways pushed the application of native species. He proposed six mixtures with other combinations. He recommended these mixtures from the point of view of crop alternation, soil enrichment by nitrogen , and animal feeding. He was also interested in seed quality testing, seed falsification preventing, clearing of clover seeds from dodder seeds. He introduced a number of innovations in testing and sealing methods. Most of his lectures in State Hungarian Agricultural Association were published.

His papers on agricultural botany were published especially in Köztelek (Common Land; more than 50 papers). Other papers were published in Országos Gazdakongresszus Napló (Proceedings of National Agricultural Congress), Kisérletügyi Közlemények (Research News), Mezogazdasági Szemle ( Agricultural Reviews), Aquila, Természettudományi Közlöny (Bulletin of Natural Sciences), Pótfüzetek a Természet tudományi Közlönyhöz (Supplements to Bulletin of Natural Sciences), Gazdasági Lapok (Agricultural Papers), Gyümölcskertész (Fruit-grower), Független Ujság (Independent Papers), Losoncz és Vidéke (Lučenec and Surroundings), Erdészeti Lapok (Forestry Papers), A Falu (Village), Haladó Gazda (Advanced Farmer), Budapesti Hírlap „Gazdasors“ (Budapest Journal Supplement „Lot of Farmer“).

The most important publications in book form are works dealing with meadow and pasture improvement in Székelyföld region (1910), with grassing down of Hungarian soils (1927) and the plan of meadow and grassland management in Danubian region in Pest district (1930).

The second field which Thaisz paid considerable attention to was floristics, phytogeography, plant systematics, ecology and seed and fruit anatomy.

He studied the flora of former Hungary from 1885. He botanized not only in Hungary, but also on the territory of today’s Slovakia, western part of Ukraine, Austria, Dalmatia, Romania (Transsylvania) and Switzerland. He thoroughly knew especially the vegetation of former Hungarian districts Abauj – Torna, Csanád, Csongrád and Bereg. He contributed significantly to the knowledge of Hungarian flora. He was the main contributor of Dr. Á. Degen in editing of exsiccates of Hungarian grasses, and exsiccate collection of genera of Juncaceae, Cyperaceae, Typhaceae and Sparganiaceae families prepared in Institute for Seed Control under Degen’s supervision. He gave his large herbarium collection of 9.000 sheets to Hungarian National Museum (Budapest) in 1932. His herbarium specimens can be found also in Slovakia (Slovak National Museum in Bratislava, Agricultural University in Nitra, Botanical Garden of P.J. Šafárik University in Košice).

He published regularly his botanical papers in Növénytani (Botanikai) Közlemények (Botanical News), Magyar Botanikai Lapok (Hungarian Botanical Papers), Természettudományi Közlöny (Bulletin of Natural Sciences) and Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz (Supplements to Bulletin of Natural Sciences).

From the number of his botanical papers I’d like to mention papers concerned with seeds of Gleditsia, anatomical study of seeds, floristics of Csanád, Abauj-Torna, Csongrád and Bereg districts, floristics of Hungary, Festuca dalmatica (Hack.)Richt., Agropyrum intermedium (Host)P.B. subsp. banaticum (Heuff.)Jáv. (= A. banaticum {Heuff.}Thaisz), Sesleriacoerulans Friv. subsp. bielzii (Schur) Gergely et Beldie, Chamaesycehumifusa (Willd.)Prokh., Ch. vulgaris Prokh., Festucawagneri Degen, Thaisz et Flatt emend. Soó, systematics and phytogeography of Poaceae, Syringa josikaea Jacq. ex Rchb. Some reviews published in Magyar Botanikai Lapok and Botanikai Közlemények are important as well. In 1902-1907, he regularly contributed by reports on sessions of Botanical Section of Natural Sciences Society in Magyar Botanikai Lapok.

When Thaisz came to Košice in 1907, he decided to study Abauj-Torna district flora. Except of fragmentary floristic data (e.g. MARCZÉNYI 1847, KOVÁCS 1847, PAWLOWSKI 1856, HAZSLINSZKY 1857, GEYER 1869, FEKETE 1887, etc.) flora of this district was not studied. In his three contributions on Abauj-Torna district flora, Thaisz explored a number of localities and discovered lots of new species for the district, he corrected many records and confirmed rare findings. I’d like to mention some of his interesting findings: Waldsteiniaternata (Steph.) Fritsch, Huperzia selago (L.) Mart. in Schrank et Martius, Lycopodioides helvetica (L.) O.Kuntze, Polystichumbraunii (Spenner)Fée, Matteuccia struthiopteris (L.) Todaro, Scopolia carniolica Jacq. from Košické Hámre village (the village was situated at the place that is inundated by Ružín dam today, Middle Hornád valley); Hottonia palustris L. from Mokrance village (Košice basin); Botrychium lunaria (L.) O.Swartz in Schrad. from Jelení vrch near Hačava village (this and the following localities belong to Slovak Karst); Cypripedium calceolus L., Tephroseris integrifolia (L.) Holub from Miglinc valley near Jasov townlet; Crepis jacquinii Tausch, Isatis praecox Kit. ex Tratt., Cynoglossum haenkei Schult., Cleistogenes serotina (L.) Keng, Salix silesiaca Willd., Thymus carpaticusČelak. emend. Pawlowski, Trisetum alpestre (Host) Beauv. from Zádiel valley; Campanula carpatica Jacq., Chamaecytisustriflorus (Lam.) Skalická, Nepeta pannonica L., Taxusbaccata L. from Háj valley ; Rhodax canus (L.) Fuss, Asyneumacanescens (Waldst. et Kit.) Griseb. et Schenk, Dorycniumherbaceum Vill., Quercus pubescens Willd. subsp. lanuginosa (Lam.) O. Schwarz from Turniansky hradný vrch hill; Minuartia fastigiata (Smith)Reichenb., Gasparrinia peucedanoides (Bieb.) Thell., Teucriumbotrys L., Sorbus torminalis (L.) Crantz from Dolný vrch.

Lajos Thaisz was not only an excelent florist, but also a phytogeographer and ecologist. He was also interested in genesis of flora of regions studied. He wasn’t satisfied with mere species account. He was attracted by causes of local flora differences and he wanted to know, why certain species grow in certain conditions and not in the others. That’s why, along with the study of Zádiel and Háj valleys (which fascinated him as well as other botanists), he decided to study also the plateau between them. „Flora occurring on the plateau above the valley is in general the same as the flora on lower calcareous mountains of Upper Hungary. Only from time to time a taxon from high mountains (e.g. Senecio aurantiacus) can be found here, but high mountain species, in which both valleys are very rich, are absent here. The explanation of this phenomenon can be found not only in different genesis of these localities, but particularly in the fact that the climate of plateau is less severe than that of valleys. In these narrow valleys, surrounded by high rocky walls, the snow thaws very late in spring and later on, very cold brooks flowing down the valley continually retain relatively low temperature of valleys. Also the fact that high rocky walls limit the entrance of sun rays contributes considerably to cold climate of the valleys. In some places the plants receive the direct sunshine only 1/2 or 1/4 of day and in other places none. The result of these conditions resembling alpine climate is alpine vegetation. As on the highland above the valleys high mountain flora is absent, or occurs very sporadically, thus in Háj and especially Zádiel valleys vegetation inversion has developed. I must point out this phenomenon as the most interesting result of my studies of this place.“ (Bot. Közl. 9 : 224, 1910).

L. Thaisz does not concentrate only on rare species, but he considers it important to publish more common species, too: „I consider it useful to emphasize these plants because in our district, where more floristic regions are meeting, they present real phytogeographical border stones.“ (op. c. : 226).

Thaisz’s intention to continue in studies of Abauj-Torna district flora with the aim to propose a floristic division of the district flora couldn’t be finished because he was called to Agricultural Ministry to Budapest in 1910.

L. Thaisz was hard-working collector who prepared and preserved his specimens very thoroughly. He often gave his herbarium material for revision to specialists and botanical friends. On the basis of his collections of rowans from Slovak Karst (Jelení vrch, near Hačava village) R. Soó described Sorbus aria subsp. cretica f. thaiszii in 1937. Z. Kárpáti transfered it to species value as S. thaiszii (Soó) Kárp. in 1944. He evaluates it as a transition form between S. danubialis (Jáv.) Kárp. and S. aria (L.) Crantz f. cyclophylla (Beck) Jáv. It is probably a relict of flora migration when introgressive hybridization between these species occurred. The species is distributed in Aggtelek Karst, Bükk Mts., Mátra Mts., Pilis Mts., Bakony Mts. (all in Hungary); Slovak Karst, Low Tatra Mts. (Mt. Magura), Middle Hornád valley (Hradová hill, Trebejov village) (all in Slovakia); Lower Austria (Hainburg hills) (KÁRPÁTI 1960) and Slovak Paradise (KOVANDA 1986). Taxonomic evaluation of this taxon still waits for its detailed embryological, karyological and chemotaxonomic elaboration, which together with biometrical evaluation, more detailed data on distribution and homogenity of populations can contribute to clearing of its taxonomic value.

After Thaisz Mentha excedentiformis Trautmann subsp. Thaiszii Trautmann in Kiss 1939 is named, too. It is a nomen nudum and the taxon belongs to M. longifolia L. group (Soó 1968: 133). According to Štěpánek ( ex HOLUB 1988) the concept of microspecies in Mentha genus is not suitable, as these are vegetatively reproducing clones of single nothomorfs without larger taxonomic importance (cf. HOLUB 1988: 77).

Thaisz, as a good graminologist described, together with Degen and Flatt, a species of fescue – Festuca wagneri. This species is supposed to be a probable result of introgressive hybridization between F. majovskyi Holub (F. javorkae Májovský var. javorkae, n. illeg.) and F. rupicola Heuff. (MÁJOVSKÝ 1963: 327), or F. vaginata Waldst. et Kit. ex Willd. and F. rupicola Heuff. (SOÓ 1973: 287). This Pannonian endemic occurs probably only in southwestern Romania (Timisoara and Mehedinti district, BELDIE 1979: 357) and in northwestern Serbia (Deliblatskapeščara, GAJIC 1976: 429).

Májovský described a new species of fescue (Festuca javorkae) from southern Slovakia in 1963. He considers it as a product of introgressive hybridization of F. vaginata Waldst. et Kit. ex Willd. and F. rupicola Heuff. (MÁJOVSKÝ 1963: 327). The above mentioned F. wagneri is included in his newly described species as var. wagneri. That’s why it is the case of nomen illegitimum and Holub names the Májovský type variety of his species F. majovskii Holub (F. javorkae s. s., excl. var. wagneri). This species occurs in southern Slovakia (Čenkov, MÁJOVSKÝ 1963) and records of F. wagneri agg. from Hungary and Lower Austria probably belong to this species, too (SOÓ 1973: 288, SOÓ 1980: 504).

Only further biometrical investigations from the whole Pannonian region can make taxonomic and evolutionary questions of F. wagneri agg. clear. Nowadays, it is fully justifiable to divide them into two above mentioned species.

In conclusion it can be said that L. Thaisz contributed fundamentally to the widening of botanical knowledge in many fields of science. He was an excellent botanist and a splendid man. In this way the name of our new first international, exclusively botanical journal in Slovakia will permanently remind of his botanical work, which laid the foundations of the flora knowledge of our region.

Selected bibliography

1892 Az Anthoxanthum odoratum és Puelii magva közötti külömbség (Difference between Anthoxanthum odoratum and [A.] Puelii seeds). – Pótfüz. Termész. Közl. 24 : 175 – 176.

1893 Mutatványok Dalmácia nyári flórájából (Extracts from summer flora of Dalmatia). – Termész. Közl. 25 : 212.

1895 A vetomagvak hamisitásának meggátlásáról (Precaution against seed for sowing falsification). – III. Orsz. Gazdakongr. Napl. : 46 – 49.

— A rétek botanikai vizsgálata gazdasági szempontból (Botanical investigation of meadows from the view of economics). – Potfüz. Termész. Közl. 27 : 137 – 139.

1896 Dr. Czakó Kálmán.- Ibid. 28 : 1 – 5.

1897 A folyamtöltések begyepesitése (Grassing of river dikes). – Mézogazdasági Szemle 15 : 3 – 8.

1898 Adatok a Gleditschia mag ismeretéhez (Data to knowledge of Gleditschia seeds). – Potfüz. Termész. Közl. 30 : 37 – 42.

1899 A növényekkel táplálkozó madarak hasznos vagy káros voltának elbirálása begytartalmak elemzése alapján (Principles to evaluation of harmfulness and usefulness of herbivorous birds on the basis of analysis of their stomach content). – Aquila 6: 133 – 168.

— A magvak anatómiai vizsgálatáról (Anatomical study of seeds). – Potfüz. Termész. Közl. 31 : 160 – 164.

— Adatok Budapest környékének és az ország flórájához (Data to flora of Budapest city and flora of the country). – Termész. Közl. 31 : 159.

1900 A magvak mikroszkópi vizsgálatára vonatkozó preparálási módszerekröl ( Preparation methods needed for microscopic study of seeds). – Potfüz. Termész. Közl. 32 : 180 – 183.

— Trochiscanthes nodiflorus Koch. elofordulása hazánkban (Occurrence of Trochiscanthes nodiflorus in our country). – Ibid. 32 : 278 – 279.

— Florisztikai közlemények Krassó-Szörény vármegyébol (Floristic news from Krassó-Szörény district). – Termész. Közl. 32 : 258.

1902 A hazai flóra uj polgára: Astragalus depressus L. (New member of our flora : Astragalus depressus L.). – Magy. Bot. Lap. 1 : 24 – 25.

— [Rec.] Dr. Bernátsky Jeno: Növényföldrajzi megfigyelések a Nyirségen (Phytogeographical observation on Nyirség). [Term. – Tud. Közl. Pótfüz. 33, 203 – 216, 1901]. – Ibid. 1 : 32 – 38.

— Salsola soda L. – Ibid. 1 : 90.

— Solanum alatum Moench. – Ibid. 1 : 90.

— [Rec.] Dr. Degen Árpád : Nevezetesebb botanikai felfedezések a Balkán félsziget területérol (More important botanical discoveries from the region of Balkan peninsula). [Term. – Tud. Közl. Pótfüz. 33, 216 – 223, 1901]. – Ibid. 1 : 91 – 94.

— Festuca dalmatica (Hack.) Magyarországban (Festucadalmatica (Hack.) in Hungary. – Ibid. 1 : 109 – 111.

— [Rec.] „Növénytani Közlemények“ c. uj szaklap ismertetése („Botanical News“ – new scientific journal). – Ibid. 1 : 118 – 119.

— Melampyrum barbatum W.K. Békésmegyében (Melampyrumbarbatum W.K. in Békés district). – Ibid. 1 : 151.

— Astragalus contortuplicatus L. – Ibid. 1 : 186.

— Carex elongata L.- Ibid. 1 : 434.

— Plantago maxima Juss. – Ibid. 1 : 459.

— Florisztikai adatok Csanád vármegyébol (Floristic data from Csanád district).- Növ. Közl. 1 : 61 – 63.

— Lepidium ruderale. – Termész. Közl. 34 : 198.

— Rhinanthus Rumelicus Velen. – Ibid. 34 : 254.

1903 Agropyrum banaticum (Heuff. pro var.). – Magy. Bot. Lap. 2 : 1-3.

— Galium elatum Thuill. az erdélyrészi flóraterületen (Galium elatum Thuill. in Transsylvanian floristic region). – Ibid. 2 : 39.

— Sesleria Bielzii Schur. – Ibid. 2 : 233 – 243.

— Euphorbia humifusa és E. chamaesice elofordulása az erdélyrészi flóraterületen (The occurrence of Euphorbiahumifusa and E. chamaesice in Transsylvanian floristic region). – Ibid. 2 : 298 – 301.

— Adatok Csongrád vármegye növényzetének ismeretéhez (Data to knowledge of Csongrád district flora). – Növ. Közl. 2 : 89 – 91.

— Bulbocodium ruthenicum Bge. – Ibid. 2 : 95 – 96.

1904 [Rec.] Dr. Tuzson János : Anatómiai és mycológiai vizsgálatok a kóros és korhadó bükkfán (Anatomical and mycologic examination of diseased and decaying beeches). [Matem. és Term. – Tud. Ért. 21, 97 – 134, 1903]. – Magy. Bot. Lap. 3 : 51 – 53.

1905 Festuca Wagneri Deg. Thsz et Flatt a F. sulcata alfaj uj változata (Festuca Wagneri Deg. Thsz et Flatt, a new form of subspecies of F. sulcata). – Ibid. 4 : 30 – 31.

— „Schollera paludosa var. nana“ Baumg. En. Stirp. transs. I. p. 331. – Ibid. 4 : 337 – 338.

— Csanád megye flórájának elomunkálatai (Introductory work to floristic study of Csanád district). – Növ. Közl. 4 : 67.

— A Medicago minima termésérol (Medicago minima crop). – Termész. Közl. 37 : 646.

1906 Kritikai megjegyzések némely magyarországi Graminea fajhoz ( Critical notes on some species of Graminea occurring in Hungary). – Növ. Közl. 5 : 20 – 22.

— Borbás Vince emlékezete (Memories of Borbás Vince). – Ibid. 5 : 71 – 74.

— Az apró gombvirág (Galinsoga parviflora) elofordulása hazánkban és irtásának módja (Occurrence of Galinsoga parviflora in our country and ways of its destroying). – Termész. Közl. 38 : 781 – 782.

1907 Additamenta nova Florae Hungaricae. – Magy. Bot. Lap. 6 : 166 – 169.

— A „Magyar Füvész Könyv “ botanikai méltatása (Botanical estimation of „Hungarian Book of Grasses“). – Növ. Közl. 6 : 91 – 95.

— Adatok Magyarország flórájának ismeretéhez (Data to knowledge of Hungarian flora). – Ibid. 6 : 135.

1908 Adatok Abauj-Torna vármegye flórájához (I-so közlemény) (Data to flora of Abauj-Torna district [First contribution]). – Ibid. 7 : 131 – 132.

1909 Syringa Jósikaea Jacq. fil. mint növénygeografiai útmutató (Syringa Jósikaea Jacq. fil. as a phytogeographical marker plant). – Magy. Bot. Lap. 8 : 217 – 221.

— Adatok Abauj-Torna vármegye flórájához (II-ik közlemény) (Data to flora of Abauj-Torna district [2nd contribution]). – Bot. Közl. 8 : 247 – 257.

1910 Adatok Abauj-Torna vármegye flórájához (III-ik közlemény) ( Data to flora of Abauj-Torna district [3rd contribution]). – Ibid. 9 : 122 – 130.

— A hegyvidéki rétek és legelok megujitása (For the regeneration of meadows and pastures on hilly country ). Kisérletügyi Közl. 13: 256 – 278.

— Hazánk rétjei és legeloi. – (meadows and pastures of our country). Termész. Közl. 42: 318-322..

— A hegyvidéki rétek és legelok megujitása. Gazdasági – botanikai tanulmány különös tekintettel a Székelyföld természeti viszonyaira (Renovation of meadows and pastures in hilly country. Economic and botanical study with special point of view to nature conditions of Székelyföld).- 27 p., Budapest.

1911 Adatok Bereg megye flórájához (I-so közlemény) ([Floristic] data to flora of Bereg district [First contribution]). – Magy. Bot. Lap. 10 : 38 – 64.

— Közlegeloink javitása (Common pastures improvement). – IX. Orsz. Gazdakongr. Napl. : 505 – 511.

1912 A fogoly növényi tápláléka (Plant food of partridge). – Aquila 19: 166 -209.

— Syringa Jósikaea Jacq. fil. ujabb termöhelyei (New original habitats of Syringa Jósikaea Jacq. fil.). – Magy. Bot. Lap. 11 : 236 – 237.

1915 [Rec.] Dr. Á. von Degen : Alp – und Weidewirtschaft im Velebitgebirge (Ergänzungsband zum 2 Jahrgange des Jahrbüches über Neue Erfahrungen auf dem Gebiete der Weidewirtschaft und Futterbaues). Hannover, 1914. – Bot. Közl. 14 : 76 – 79.

1916 Erdei szélkárok a Magas Tátrában, 1915 november 18-án (Wind-damages in forests of High Tatra Mts. on November, 18th, 1915). – Ibid. 15 : 123.

— Inditvány a Pancic féle belgrádi herbárium ügyében (Proposal on the matter of Belgrade Pancic’s herbarium). – Ibid. 15 : 123 – 124.

1917 Szakosztályi kirándulás a veresegyházi tóhoz (Excursion of [botanical] section to Veres lake). – Ibid. 16 : 129.

1921 Az alföldi gyepek fejlodéstörténete és azok minositése gazdasági szempontból (Evolution of Alföld grasslands and its evaluation from the view of econony). – Erdész. Lap. 60: 33 – 55.

1927 A magyar talaj gyepesitése (Grassing of Hungarian soils). – 99 p., Budapest.

1930 A Pestmegyei Dunavölgy területének rét – és Jegelögazdálkodási munkaterve (Work plan of meadows and pastures management in Danubian valley region in Pest district). – 15 p. + map., Budapest.

Taxon names are mostly used after BELDIE (1977, 1979), DOSTÁL (1989), PRISZTER (1985), and SOÓ (1964 – 1980).


I’m very obliged to Prof. Dr. A. Terpó (Academy of Sciences, Vácrátót ) for providing me with large number of literature and information used for preparation of the paper. I’d also like to thank RNDr. K. Repčáková (Botanical Garden of P. J. Šafárik University, Košice) and Ing. A. Macková (Department of Experimental Botany and Genetics of P. J. Šafárik University, Košice) for translation of some papers from Hungarian and for translation of this paper summary to Hungarian, RNDr. L. Mihoková (Botanical Garden of P. J. Šafárik University, Košice) for helping me with translation of the paper to English.

L. Thaisz sa narodil r. 1867 v Nagybánhegyes v bývalej Čanádskej (dnes Békéšskej) župe. Do r. 1907 pracoval v Ústave pre kontrolu osív v Budapešti a v rokoch 1907-1910 bol vedúcim jej pobočky v Košiciach, ktorú zreorganizoval. R. 1910 ho povolali na Ministerstvo poľnohospodárstva do Budapešti, kde pôsobil ako vedúci oddelena lúk a pasienkov až do roku 1922, keď odišel do dôchodku ako ministerský poradca v danej oblasti. V roku 1927 ho vymenovali generálnym riaditeľom pre výskum. Zomrel r. 1937 v Budapešti a je pochovaný v Pestszentlorinc.

Jeho prácu môžeme rozdeliť do dvoch oblastí. Práce venované hospodárskej botanike zahŕňajú osivárstvo, hospodárenie s lúkami a pasienkami a podobné práce publikované predovšetkým v Köztelek (Verejný Pozemok), Természettudományi Közlöny (Bull. Prír. Vied) a Pótfüzetek a Termész. Közl. (Suplementy k Bull. Prír. Vied). Knižne vydané publikácie sa zaoberajú problematikou hospodárenia s lúkami a pasienkami, najrozsiahlejšia je práca o zatrávňovaní maďarských pôd z r. 1927, vydaná v Budapešti. Druhou oblasťou jeho záujmu bola vlastná botanika, predovšetkým floristika, ale zaujímal sa tiež o anatómiu semien, plodov, ekológiu, fytogeografiu a systematiku. Bol dobrým znalcom flóry mnohých oblastí bývalého Uhorska. Pod dohľadom dr. Á. Degena pripravil vydanie zbierky exsikátov maďarských tráv a rodov čeladí Juncaceae, Cyperaceae, Typhaceae a Sparganiaceae. Hlavná časť jeho bohatej zbierky je uložená v Maďarskom národnom múzeu v Budapešti.

Väčšina jeho botanických príspevkov bola publikovaná v Magyar Botanikai Lapok (Maď. Bot. Listy) a Növénytani (Bot.) Közlemények (Bot. Zprávy). Z jeho botanických prác je treba pripomenúť aspoň prácu o fytogeografickom význame Syringa josikaea Jacq., prácu o Sesleria coerulans Friv. subsp. bielzii (Schur) Gergely et Beldie, o Festuca wagneri Degen, Thaisz et Flatt emend. Soó a floristické štúdie Beregskej a Abauj-Turňanskej župy.

V svojej trojdielnej štúdii o flóre Abauj-Turňanskej župy L. Thaisz nielen opísal rastlinstvo tejto župy, ale snažil sa i analyzovať príčiny bohatstva alebo chudoby konkrétnych flór. Tak napr. odhalil a vysvetlil inverziu vegetácie v Zádielskom a Hájskom kaňone. Z jeho početných objavov môžem spomenúť napr. nález Waldstenia ternata (Steph.) Fritsch od Košických Hámrov (stredné Pohornádie) alebo Gasparrinia peucedanoides (Bieb.) Thell. z Dolného Vrchu (Slov. kras).

L. Thaisz bol starostlivým zberateľom. Na základe jeho zberov z Jelenieho vrchu nad Hačavou (Slov. kras) Soó r. 1937 opísal novú formu Sorbus aria (L.) Crantz subsp. cretica f. Thaiszii. R. 1944 bola Z. Kárpátim preradená na S. thaiszii (Soó) Kárpáti. Ide pravdepodobne o produkt introgresívnej hybridizácie medzi S. danubialis (Jáv.) Kárp. a S. aria (L.) Crantz f. cyclophylla (Beck) Jáv. Rozšírený je v pohoriach severného Maďarska, priľahlom Rakúsku a vápencových a dolomitických hornatinách Slovenska.

Mentha excedentiformis Trautmann subsp. Thaiszii Trautmann je pravdepodobne notomorfou z okruhu M. longifolia a ide o nomen nudum.

L. Thaisz spolu s Degenom a Flattom opísal nový druh kostravy Festuca wagneri Degen, Thaisz et Flatt emend. Soó. Ide pravdepodobne o produkt introgresívnej hybridizácie medzi F. majovskyi Holub a F. rupicola Heuff. Druh je svojím výskytom obmedzený len na rumunskú a srbskú časť Panónskej nížiny. Druh F. majovskyi Holub bol r. 1963 opísaný Májovským ako F. javorkae Májovský. Pretože bola do neho zaradená F. wagneri (ako var. wagneri), ide o nomen illeg. Tento druh je pravdepodobným produktom introgresívnej hybridizácie medzi F. vaginata Waldst. et Kit. ex Willd. a F. rupicola Heuff. Okrem výskytu na južnom Slovensku patrí k tomuto druhu zrejme i materiál zbieraný z Maďarska a Rakúska.

L. Thaisz prispel podstatne k rozšíreniu botanických znalostí v mnohých odboroch. Náš nový vedecký časopis je prvým medzinárodným, výlučne botanickým časopisom na Slovensku. Jeho meno bude pripomínať Thaiszovu fundamentálnu prácu pri poznaní flóry nášho územia.

Na záver je pripojená selektovaná bibliografia Thaiszových prác, predovšetkým z odborov „čistej“ botaniky.


Thaisz Lajos 1867-ben született Nagybánhegyesen az egykori Csanád (most Békés) megyében. 1907-ig a Magyar Királyi Állami Vetomagvizsgáló Állomáson dolgozott, majd 1907 és 1910 között átvette az intézet kassai kirendeltségének vezetését. Innen hívták be 1910-ben a Földmuvelésügyi Minisztérium központjába, ahol mint gazdasági botanikus vett részt a rét- és legelojavítási mozgalmakban. Mint miniszteri tanácsos vonult nyugalomba 1922-ben. 1927-ben eloléptették kísérletügyi foigazgatónak. Thaisz Lajos 1937-ben hunyt el Budapesten. Sírját Pestlorincen találjuk.

Tevékenységét két témakörbe oszthatjuk. Gazdaságbotanikával kapcsolatos munkái elsosorban vetomagvizsgálattal, rét- és legelo-gazdálkodással foglalkoznak. Ezek foleg a „Köztelek“, „Természettudományi Közlöny“ és a „Pótfüzetek a Termész. Közl.“ címu szaklapokban jelentek meg. Könyvileg kiadott tanulmányai is a rétek és legelok gazdaságos kihasználásával és gyepesítéssel foglalkoznak. E területen legjelentosebb munkája „A magyar talaj gyepesítése“, mely 1927-ben Budapesten jelent meg.

Másik kutatási területe a tudományos botanika volt, elsosorban florisztika, de érdeklodött a magvak és termések anatómiája iránt is. Foglalkozott növényföldrajzzal, ökológiával és rendszertannal. Kiválóan ismerte a történelmi Magyarország számos megyéjének növényzetét. Dr. Degen Árpád felügyelete mellett elkészítette a magyar füvek herbáriumát és Magyarország sás-, szittyó-, gyékény- és békabuzogányféléinek gyujteményét. Tekintélyes növénygyujteménye Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban található.

Botanikai tanulmányainak java a „Magyar Botanikai Lapok“-ban és a „Növénytani Közlemények“-ben jelent meg. Számos munkájából említsük meg legalább dolgozatát a Syringa josikaea Jacq. növényföldrajzi jelentoségérol, értekezéseit a Sesleria coerulans Friv. subsp. bielzii (Schur) Gergely et Beldie és a Festuca wagneri Degen, Thaisz et Flatt emend. Soó fajokról, valamint Bereg- és Abauj-Torna vármegyék florisztikai tanulmányait.

Háromrészes tanulmánya az Abauj-Torna vármegye növényzetérol nemcsak leírás, de Thaisz igyekezett elemezni azokat az okokat is, melyek a flóra “ gazdagságáért “ illetve “ szegénységéért “ felelosek. Így például felfedte és megmagyarázta a Szádelloi- és Áji-völgyben mutatkozó vegetációs inverziót. Számos növény új lelohelyét fedezte fel. Például szolgálhat a Waldsteiniaternata (Steph.) Fritsch Kassa-Hámor környékén (Hernád-völgy), avagy a Gasparriniapeucedanoides (Bieb.) Thell. Alsóhegyen (Gömör-Tornai karszt).

Thaisz L. nagyon figyelmes gyujto volt. A Falucska (Hačava) feletti Szarvas hegyen (Gömör-Tornai karszt) végzett gyüjtései alapján 1937-ben Soó leírt egy új taxont a Sorbus aria (L.) Crantz subsp. cretica f. Thaiszii. 1944-ben Kárpáti Z. átsorolta mint S. thaiszii (Soó) Kárpáti. Feltételezhetoen a S. danubialis (Jáv.) Kárp. és a S. aria (L.) Crantz f. cyclophylla (Beck) Jáv. közötti introgresszív hibridizáció eredményéröl van szó. Ez a taxon Magyarország északi, Ausztria vele határos részein, valamint Szlovákia mészko és dolomit hegységeiben van elterjedve.

A Mentha excendentiformis Trautmann subsp. Thaiszii Trautmann valószínuleg a M. longifolia köréhez tartozó notomorfa és nomen nudum.

Thaisz L. Degennel és Flattal közösen leírta az új Festuca wagneri Degen, Thaisz et Flatt emend. Soó fajt. Itt is valószínuleg introgresszív hibridizációról van szó a F. majovskyi Holub és a F. rupicola Heuff. között. A faj elterjedése csak a pannón síkság román és szerb részére korlátozódik. A F. majovskyi Holub 1963-ban volt leírva Májovský által a F. javorkae Májovský alapján. Utóbbihoz volt sorolva a F. wagneri (mint var. wagneri), ezért az nomen illegitimum. A F. majovskyi feltehetoen introgresszív hibridizáció terméke a F. vaginata Waldst. et Kit. ex Willd. és a F. rupicola Heuff. között. Ehhez a fajhoz tartozik a dél Szlovákiában és feltehetoen a Magyarországon és Ausztriában begyujtött anyag is.

Új tudományos folyóiratunk az elso Szlovákiában megjeleno nemzetközi, kizárólag botanikai szaklap. Neve maradandóan emlékeztetni fog Thaisz Lajos fundamentális munkájára, mellyel hozzájárult a botanikai ismeretek bovítéséhez, és foleg területünk flórájának feltárásához.

A bibliográfiában Thaisz L. legfontosabb, elsosorban az „igazi“ bota-nikával foglalkozó munkái vannak feltüntetve.


BELDIE Al. (1977, 1979): Flora Romaniei . Determinator ilustrat al plantelor vasculare. I – II. Bucuresti.

DOSTÁL J. (1989) : Nová květena ČSSR 1 – 2. Praha.

FEKETE L. (1887): Abauj-Torna-, Szepes- és Gömör vármegyék erdotenyésztési viszonyai. – Erd. Lap. 26 : 525-549.

GAJIC M. (1976): Festuca L. In: Josifovic M., Stjepanovic L., Jankovic M. M., Gajic M., Kojic M., Diklic N., Flora SR Srbije. VIII : 415 – 442. Beograd.

GEYER G. (1869): Adalékok Rozsnyó vidékének Faunájához s Flórájához és lebtani töredékek. – Magy. Orv. Term.-Vizsg. Vánd.-Gyül. Munk. 13 (1868) : 239 – 247.

HAZSLINSZKY F. (1857): Botanische Notiz. – Verh. Ver. Naturkundl. Presburg 2/1, S.-B. : 17.

HOLUB J. (1983): Reclassifications and New Names for Some European Phanerogams. – Fol. Geobot. Phytotax. 18 : 203 -206.

HOLUB J. (1988) : Zpráva o slavnostním semináři ke 200.výročí narození F. M. Opize. – Zpr. Čs. Bot. Společ. 23 : 73 – 79.

KÁRPÁTI Z. (1960): Die Sorbus-Arten Ungarns und der angrenzenden Gebiete. – Feddes Repert. 62 : 71 – 334.

KOVÁCS G. (1847): A kassai flóra jegyzékébol hiányzó növények. – Magy. Orv. Term.-Viszg. Vánd.-Gyül. Munk. 7 : 199, 200.

KOVANDA M. (1986): Jarabiny Folkmárskej skaly. – Pulsatilla 9 (1985) : 7 – 9.

MÁJOVSKÝ J. (1963): Adnotationes ad species gen. Festuca florae Slovakiae additamentum I. – Acta Fac. Rer. Natur. Univ. Comen. – Bot., 7 (1962): 317 – 335.

MARCZÉNYI M. (1847): Kassa város környékén szedett növények száritott példányai. – Magy. Orv. Term.-Vizsg. Vánd.-Gyül. Munk. 7 : 198.

MOESZ G. (1941): Thaisz Lajos (1867 – 1937). In : BARTHA I. – FÖRSTER R., A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik eloadásig, 1899 – 1941, p. 463 – 464. Budapest.

NAGY W. Á. (1989): Thaisz Lajos (1867 – 1937). In : FÜR L., PINTÉR J., Magyar agrártörténeti életrajzok : p. 419-421. Budapest.

PAWLOWSKI A. (1856): Beiträge zur Flora Oberungarns.- Verh. Ver. Naturkundl. Presburg 1 : 25 – 29.

PRISZTER Sz. (1985): A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve VII. Mutatók. Budapest.

SOÓ R. (1964, 1966, 1968, 1970, 1973, 1980): A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I, II, III, IV, V, VI. Budapest.

Študuj na UPJŠ